1945. január 10-én, a védett házakból és más menedékhelyekről összeszedett közel ötszáz zsidót, összevert férfiakat és rettegő asszonyokat, gyerekeket hajtottak a nyilasok a körúttól a Duna felé. A Liszt Ferenc téren, ahol már a korábbi bombázások áldozatait is elföldelték, valamennyiüket agyonlőtték, közöttük Dr. Rónai Mihály állatorvost, feleségét, dr. Hauser Emma nőgyógyászt, jogász fiukat és apóstársát, Gábor Ignácot. A sebtiben elásott holtaknak még a nevét sem jegyezték fel. Néhány hét múlva a romokban álló,
éhező Budapesten véget ért a háború.
Rónai Mihály 1879. november 18-án született. A gimnázium hatodik osztálya után beiratkozott az akkor még érettségit nem követelő M. kir. Állatorvosi Akadémiára, ahol 1901-ben szerzett diplomát. Breuer Albert felügyelete alatt a székesfővárosi vágóhídon kezdte meg munkáját, és közel 40 évi szolgálat után innét ment nyugdíjba. Az állatorvoslás mellett az irodalom ragadta magával: 1903-ban elbeszéléskötete jelent meg Beethoven kesergő és egyebek címmel. A sikeres novellák belépőjegyként szolgáltak olyan lapokhoz, amelyekben Ady, Kaffka, Ambrus, Gárdonyi is publikált. Egy jó évtizeddel később Rónai elvesztette hallását, és ekkor úgy döntött, hogy felhagy az írással, és a tudománynak szenteli életét.
A vágóhídra úgy tekintett, mint egy hatalmas boncteremre és laboratóriumra, ahol tág tere nyílt a bakteriológiai, parazitológiai és patológiai megfigyeléseknek és vizsgálatoknak. 1905-ben a vezetésével létesült a lóvágóhíd, és ugyanebben az évben indult szerkesztésében a Vágóhidi Szemle című havi lap is. Két kiadásban jelentette meg a Húsvizsgálók könyvét.
Az állatorvosi közügyek és az állatorvosképzés reformja iránti érdeklődése a Tanácsköztársaság idején mutatkozott meg még markánsabban, amikor az állatorvosi szakszervezet szakértőjeként készített előterjesztéseket és társszerkesztője volt az Állatorvosi Közügynek. Tudományos munkásságának csúcsát Constitutio melanotica: a színehagyó szürke lovak pigmentatiós jelenségei és analógiái az állati és emberi pathologiában című dolgozata jelentette, amelynek tudományos értékét, újszerűségét Jármai Károly is elismerte, s amellyel az állatorvos-doktori címet is kiérdemelte.
A kép dr. Rónai Mihálynak Cser Károly által készített szobrát ábrázolja, háttérben a lóvágóhídon Rónai által létrehozott múzeummal, a mai Húsipari Múzeum elődjével, amely 1944-ben bombatámadás következtében megsemmisült.
Orbán Éva
Eredeti megjelenés: Orbán Éva: Dr. Rónai Mihály. Magyar Állatorvosok Lapja, 2015. 137. 1. 2.
További információ: Csillag Ádám: Liszt Ferenc tér, a terror tere. URL: https://vimeo.com/22311612 Letöltve: 2020.02.08.
