Az élelmiszerek hamisítása már az ókorban intézkedésekre késztette az uralkodókat. A közkedvelt és drága termékek csábítottak leginkább a csalásra, például a bor és a sáfrány. A bor tisztaságára a középkorban is mindenhol vigyáztak. Hazánkban tiltották a borhamisítást, 1775-ben pedig elrendelték a külföldre szállítandó borok előzetes vizsgálatát, hogy a hamisítás kiszűrésével a hazai borok jó hírnevét megőrizhessék. Leírták az első „analitikai módszereket” arra, hogyan kell a fagyallal vagy alkörmössel való festést kimutatni.
Az állati eredetű élelmiszerek esetében a hamisítás mellett nagy jelentősége volt a borsókás vagy romlott hús forgalmazására vonatkozó tilalomnak. Ennek betartatása érdekében Európa-szerte húslátókat alkalmaztak. A mészáros és hentes céhek maguk is őrködtek a hús minősége felett. A 17-18. században hazánkban is rendeletek tiltották a rossz hús vagy hal árusítását, a dögök felhasználását, a marhavészes területről származó nyers faggyú behozatalát stb. A hamisítás a tej esetében elterjedtebb volt: a liszttel való keverést, a vizezést, a tojássárgájával történő festést vagy a vaj hamisítását szigorúan büntették.
Az élelmiszervizsgálatot csak a 19-20. század fordulóján helyezték tudományos alapokra, amikor a hús- és tejvizsgálat, valamint az élelmiszeranalitika és -kémia fejlődésnek indult. Az általános vegytan mellett ezeket a diszciplínákat több intézményben oktatták, így a M. kir. Állatorvosi Akadémián, majd Főiskolán is. Nagy szerepet játszott ebben a Kémia Tanszék élén Liebermann Leó, a hússzemlét 1888-tól önálló tantárgyként oktató Hutÿra Ferenc, aki 1901-ben elindította a vágóhídi gyakorlatokat. Ezeket később az oktatást is átvevő Breuer Albert irányította. Fettick Ottó vezetésével létrejött a tejhigiéniai laboratórium. A bakteriológiai húsvizsgálatot Semsey Géza vezette be.
A képen egy, többek között az élelmiszer-analitikában használatos Höppler-féle viszkoziméter látható az 1960-as évekből, a Debreceni Regionális Élelmiszerlánc Laboratórium gyűjteményéből.
Orbán Éva
A viszkoziméter működésének ismertetése itt olvasható.
Eredeti közlemény: Orbán Éva: Viszkoziméter. Magyar Állatorvosok Lapja, 2015. 137. 11. 642.
