A Szúrcsap és penna olvasóinak feltűnhetett, hogy megritkultak a képekhez kapcsolódó történetek. Ezek a Magyar Állatorvosok Lapjában megjelentek utánközlései voltak, és honlapunk hét éves története során (némi késleltetéssel) havonta rendszeresen felkerültek a honlapra.
2013-ban jelentkezett Visnyei László főszerkesztő azzal a kéréssel, hogy vegyem át Karasszon Dénestől azt a feladatot, hogy a címlapokra az állatorvostörténettel kapcsolatos képeket találok, és ezekhez rövid szövegeket írok. Komoly kihívás volt ez számomra, hiszen Karasszon Dénes* elismert orvos- és állatorvostörténészként, szakemberként 25 éven át indította a MÁL számait a képtörténetekkel. Bár se állatorvos, se történész nem vagyok, a könyvtár, levéltár és múzeum felelős vezetőjeként természetesen nem mondhattam nemet.
10 éven át hónapról hónapra találtam valamilyen érdekes témát. Ebben sokat segített a könyvtári, múzeumi munka. Az ötleteket részben az évfordulók, események, részben a „forró” témák adták. Előbbiek logikusan kínálják az apropót a történeti visszatekintésre, de az éppen felmerülő problémák esetében is hasznos a visszatekintés, az előzmények felidézése. Sok ötletet adott az Állatorvostörténeti Gyűjtemény és a mellette rendezett időszaki kiállítások. Egy idő után mindenfelé – tanulmányúton, nyaraláson, kiránduláson – úgy jártam-keltem, hogy a szemem kutatta és a fényképezőgépem megörökítette a „képtörténetet” ihlető helyzeteket, tárgyakat, műalkotásokat, eszközöket. A képek jelentős része így saját fotóm volt.
Az évfordulókon és kurrens problémákon kívül igyekeztem az állatorvosi munka valamennyi területét érinteni, több-kevesebb sikerrel, hiszen nem mindegyik ragadható meg egyformán jól képekben. Törekedtem arra, hogy a képek többsége a magyar állatorvostörténetet idézze. Egy kis statisztika: 122 képtörténetet írtam. (Érdekes módon Karasszon Dénes említett könyvének* lexikonja is 122 szócikket tartalmaz.) Ezek közül 58 kapcsolódott valamilyen évfordulóhoz, 90 volt kimondottan magyar tematikájú. A szakterületek közül az állattenyésztés kínálta a legtöbb képet (23), ezt követte az élelmiszerhigiénia (15), az állatorvosképzés (14) és az általános állatorvostörténet (10).
A szövegek összeállításához minden hónapban szükségem volt egy-két napi kutatómunkára és olvasásra. A források között szerepeltek idegen nyelvű állatorvostörténeti cikkek, néprajzi anyagok, levéltári források, és nagy élvezettel merültem el az Arcanum Digitális Tudománytárban fellelhető régi folyóiratokban, amelyek között az utóbbi években szerencsére több állatorvosi is megjelent.
A kötött terjedelem (2500 karakter) nem okozott különösebb gondot, hiszen a könyvtár hírlevelének, a Noctuának a szerkesztésekor is szigorú terjedelmi megkötéseket kellett követnünk. Nem kenyerem a szószaporítás, és külön kihívásként kezeltem, hogy a nem egészen egy oldalra komponált írásnak legyen eleje, közepe és vége, és a történeti tények, érdekességek mellett – szándékom szerint – mondjon valamit a ma olvasójának is.
Tisztában voltam azzal, hogy csak maréknyi olvasót szórakoztatok a történetekkel, bár talán a Szúrcsap és pennán többeket elértem. Tíz év után – a könyvtárlátogatóktól kapott inspirációk, témafelvetések híján – egyre kevesebb ötletem támadt. Úgy éreztem, hogy azelőtt kell átadnom a stafétabotot, mielőtt elfogyna a mondanivalóm.
Nagy örömmel, szeretettel írtam ezeket a „kis színeseket” hónapról hónapra, és remélem, hogy kollégáim a Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeumban hasonló élvezetet találnak majd ebben a feladatban és olvasóik érdeklődését is felkeltik. Természetesen a Szúrcsap és penna olvasói is számíthatnak újabb történetekre, csak kicsit másfélékre.
Orbán Éva
* A címlapon látható képek közül többel találkozhatunk az alábbi kötetben: Az állatorvoslás története képekben a felsőfokú képzés kezdetéig. = The history of veterinary profession in pictures up to the beginning of university training. Összeáll. Karasszon Dénes. Sajtó alá rendezte Szieberth István. [Fotó] Vékás Magdolna. Angolra fordította Szieberth Ádám. [Székesfehérvár : AlphaVet, 2013] 334 p.
