Az időutazás az egyik legegyszerűbb módja, hogy megnézzük a 100 évvel ezelőtti Állatorvosi Lapokat. 1923 decemberében Jármai Károly elnök a Magyar Országos Állatorvos Egyesület 100. szakülésén megállapította: „Minthogy a rohamosan fejlődő állatorvosi tudományok minden ága eseményszámba menő újításokkal bővült, az Egyesület elsősorban a szaküléseket használta fel arra, hogy tagjait az újabb tudományos vívmányokról tájékoztassa… Az érdekesebb előadások … megtalálták útjokat a külföldi szakirodalomba is, úgy, hogy a szakülések nemcsak lokális érdekeket, hanem egyúttal az internationalis tudományt is szolgálták.” A közölt statisztikából kiderül, hogy a legszorgalmasabb előadók gyakran nemzetközi szinten elismert találmányok kidolgozói. A beszámoló után örömmel közlik, hogy Hutÿra és Marek több külföldi kiadást megért belgyógyászatkönyve javított és bővített formában ismét megjelent magyarul.
Az áprilisi számban megtaláljuk két későbbi felfedezés előképét: Marek József az angolkór oktanával foglalkozik (a harmincas évekre alakul ki a Marek–Wellmann–Urbányi képlet, és jelenik meg a szerzőhármas monográfiája a rachitisről). Jármai Károly pedig a malacok streptomycosisával kapcsolatos vizsgálatairól számol be. Később a tyúkleukózis kutatásában is alkalmazta az ekkor kipróbált módszereket. A leukózis tanulmányozásához Szász Alfrédtól is kapott vizsgálati anyagot, aki az oltóanyagait hirdeti a Marek-féle Distol, és Magyary-Kossa Gastinja mellett. Nagy érdeklődésre tartottak számot a vakcinák is. Tóth Antal részletes beszámolót közöl a sertésorbánc, Manninger Rezső pedig a sercegő üszök elleni „ojtóanyagokról”.
Az I. világháború utáni újjáéledés kísérletekben és innovációkban gazdag időszakában, 1923. december 15-én született a jeles virológus, Bartha Adorján, akire Kovács Ferenc így emlékezett: „… a kiváló megfigyelőképesség, a biztos és gyors ítéletalkotás és a merész képzelet tette kiváló kutatóvá. Munkáját nem annyira a hangyaszorgalom, inkább a sziporkázó ötletesség jellemezte.” Nevéhez fűződik az Aujeszky-féle betegség elleni első élővírus-vakcina és több más vakcina kidolgozása, valamint számos szarvasmarhavírus izolálása. Képünkön 1988-ban kollégái körében látjuk (az előtérben). Mögötte Magyar Gábor, tőle balra Kissi Bachir. A balszélen Tuboly Tamás ül, aki akkoriban több tucat sertéstelep Aujeszkyvírus-fertőzöttségének szerológiai felmérésében vett részt. A halála előtti évtizedben pedig virológiai, immunológiai szabadalmakat jegyzett.
Orbán Éva
Fotó: dr. Lomniczi Béla
Eredeti megjelenés: Orbán Éva – Lomniczi Béla (fotó): Bartha Adorján munkatársaival. Magyar Állatorvosok Lapja, 2023. 145. 4. 194.
