Dr. Köves János (1882–1977) Zirc neves szülöttje, az állatorvos-tudományok kiemelkedő alakja

Dr. Köves János (1882–1977) Zirc neves szülöttje, az állatorvos-tudományok kiemelkedő alakja

Dr. Köves János (1882–1977) Zirc neves szülöttje, az állatorvos-tudományok kiemelkedő alakja. Összeállította: Cuhavölgyi Klára. Székesfehérvár, Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft., 2022. 108 p.
URL: https://zirc-museum.opac3.monguz.hu/record/-/record/RECORD4706

A zirci Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió elektronikus könyvtárában mindenki számára hozzáférhetővé vált az AlphaVet 2022-es kiadványa Köves (Wetzl) Jánosról. A könyvecskét egyik rokona, Zirc helytörténetének kutatója Cuhavölgyi Klára állította össze. Az ő tollából olvashatjuk az összefoglaló bevezetést, Köves János életrajzát, amely nemcsak szakmai érdemeit domborítja ki, de elénk állítja az embert is: a fáradhatatlanul munkálkodó, segítségre mindig kész embert.

A kötet derekát Köves János saját írásai teszik ki. Az első egy kéziratos „Emlékezés”, amit 91 éves korában vetett papírra. Ebben élete meghatározó élményeiről, fejlődéséről, munkájáról vall. Az írás nem bőbeszédű, hiányzik belőle minden hivalkodás. Egy olyan ember áll elénk, aki egyszerűen követte, amit otthon látott, és ami jelmondata is lett: „Semmit sem adott az élet a halandóknak nagy munka nélkül” (Horatius). Mindig meglátta a feladatokat, kereste mit tehetne ezek megoldásáért, hogyan lehetne hasznára a szűkebb és tágabb közösségnek, és nem sajnálta az időt és a fáradságot, hogy megtegye, ami tőle telik. Az otthonról hozott alapokra bátran építhetett mestere – és talán példaképe – Hutÿra, aki haláláig kísérte Köves pályáját és volt tanácsadója, támogatója.

A következő két írás a Phylaxia Tájékoztatóban jelent meg a cég 60 éves évfordulójára, így kevesek számára hozzáférhető, pedig nagyon izgalmas. Különösen az első, amely a Phylaxia alapításáig vezető útról, a sertésbetegségek elleni küzdelemről, a szérum- és vakcinatermelést megalapozó kísérletekről szól. A második pedig az alapítás utáni első évtizedek történetének vázlatát adja, beleértve a humánoltóanyag-termelés befogadását is.

Ezek után Cuhavölgyi Klára összefoglalója következik Köves Jánosnak a Phylaxiában – vezetőként, majd műszaki vezetőként – eltöltött 40 évéről, amely több szempontból ki is egészíti Köves János emlékezését. (Megtudjuk többek között, hogy a Phylaxia logóját is Köves tervezte.)

A kötetet Köves János műveinek bibliográfiája és a felhasznált irodalom jegyzéke zárja.

Köves János élete egyszerű volt, mert a munka, a hasznosság és a közösség pillérein nyugodott, ami – ahogy akkoriban mondták – lankadatlan szorgalommal, kitartással, szakmai igényességgel párosult, és közben az emberekre is oda tudott figyelni. A legizgalmasabb rész azonban a 20. század elején a sertésbetegségek leküzdéséről szóló, viszonylag részletesebb beszámoló. Egy kis képzelőerővel szinte filmszerűen látjuk a küzdelmet, amit a kezdetleges körülmények között a világszínvonalú védekezés megalapozásáért folytattak. Köszönet Cuhavölgyi Klárának, hogy közzé tette ezeket az írásokat.

Ajánlom e történeteket mindenkinek, akik gyönyörködni tudnak egy küzdelmes élet sikereiben, és megerősítést keresnek abban, hogy kitartással és akarattal minden nehézséget le lehet győzni, ami egy jó cél elérését akadályozza*.

Orbán Éva

 

* Azon a napon, amikor Karikó Katalin Nobel-díjat kapott.