Május az állatorvosi sebészek hónapja, olyan kiváló szakembereké, akik hozzátettek valamit – eszközfejlesztést, technika kidolgozását, új vizsgálati módszer bevezetését, tan- és kézikönyvet stb. – a szakmájukhoz. A sort Plósz Bélával (1863–1945) nyithatjuk, aki 160 éve május 19-én született. Neki köszönhető a modern állatorvosi sebészet megalapozása (aszepszis, anesztézia, új műtéti technikák stb.), a szemléltető oktatás bevezetése a sebészetben (preparátum-gyűjtemény, mozgókép), egy újfajta sebészeti kés és a pneumatikus lófásli.
Az állatorvosi szemészet hazai úttörője, Berrár Mihály korán (1929. május 25.) távozott az élők sorából. Nevéhez fűződik többek között egy gyakorlati módszer a lovak myopiájának megállapítására. A néhány évvel fiatalabb Szutter László állatorvos-ezredes, címzetes egyetemi tanár 50 éve május 8-án hunyt el. Sokirányú tevékenységéből kiemelkednek a szemészet terén elért eredményei. Már a harmincas évek közepén elnyerte a MOÁE pályadíját a lovak látóidegmenti pigmentkieséses foltjairól szóló dolgozatával, amelyből az itt látható, általa rajzolt kép is származik. Fontos szerepet kapott az 1967-es XVIII. Állatorvos Világkongresszus szemészeti szekciójában. Kómár Gyulával írt Tierärtzliche Augenheilkunde című könyvét 1971-ben japán nyelvre is lefordították. Nyugdíjasként szerezte meg az MTA doktora címet Ophthalmoskópos vizsgálatok újszülött háziállatok szemének postnatális változásairól szóló disszertációjával.
100 éve született Tamás László (1923. május 6.), aki (két év megszakítással) 1946-tól a Sebészeti és Szemészeti Tanszékén dolgozott, és még 1988-as nyugdíjazása után is oktatott, majd 1997–1999 között megbízott tanszékvezetőként szolgálta az állatorvosképzést. Kortársával, Fellner Ferenccel adták ki az Állatorvosi sebészeti műtéttant (1960, 1969), majd a több sebészeti szabadalommal rendelkező B. Kovács Andrással (†1981. május 26.) A háziállatok sebészeti betegségeit (1977), a nyolcvanas évek végén pedig a máig alapvető Állatorvosi sebészet három kötetét szerkesztette, szilárd alapokat teremtve a sebészet oktatásához.
Fellner Ferenc (†1997. május 6.) 1947-től dolgozott a sebészet tanszéken, és egy évvel később már a radiológiai részleg felújításával bízták meg. Ő számolt be először a kutyák csípőízületi dysplasiájáról és az akkor még új technikával, a velőűrszegezéssel kapcsolatos eredményekről.
A sebészek munkássága szép példája annak, hogyan épül a széleskörű gyakorlati munkára a kutatás, esetenként a kísérleti kipróbálás és az innováció.
Orbán Éva
