A feltaláló/újító: Magyary-Kossa Gyula (1865–1944) orvosdoktor, a gyógyszer- és a méregtan tanára 1896-tól 1936-ig, az állatorvos-történelem előadója 1896-tól 1905-ig. Nagyszámú, fontos gyógyszertani és méregtani vizsgálatán kívül, amelyek közül a legismertebb az ún. Kossa-reakció, maradandót alkotott az orvos- és állatorvostörténet-írás terén is.
(Forrás: Magyar Állatorvosi Panteon)
Leírás: „A jelen találmány tárgya oly kinematografiai berendezés, amelynek jellemző vonása abban áll, hogy a bemutatáshoz szükséges összes alkatrészek, nevezetesen a fényforrás, kondenzor, képszalag, objektív, zár- és vetítőernyő egy kis. elzárt szekrényben vannak elrendezve, melynek az áttetsző ernyővel szemben egy ablaka és alkalmas helyen kézi fogantyúja vau úgy, hogy az egész készülék kényelmesen kézben tartható.” (Lajstromszám: 67699)
(Forrás: A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának e-kutatás adatbázisa, amelyben a szabadalom teljes szövege szabadon hozzáférhető. http://epub.hpo.hu/e-nyilvantartas/?lang=HU)
Év: 1914 (bejelentés)
Érdekesség: „Sokat gondolkozott különböző tanulmányokon is, így például a tanítás szemléletesebbé tételére föltalált egy kinematográfot, amellyel álló- és mozgóképeket lehetett vetíteni elsötétített vagy világos teremben. A prototípus el is készült, megvolt a magyar és több külföldi szabadalom is, de a közbejött háború megakadályozta a sorozatgyártást.” – mondta fia Magyary-Kossa Gyula születésének 125. évfordulóján rendezett emlékülésen.
(Forrás: Magyary-Kossa Gyula: Apám emlékei (Parerga). Magyar Állatorvosok Lapja, 1990. 45. 8. 494-495.)
Valóban, 1916-ban az alábbi hirdetést tette közzé a szerző a Honi ipar c. folyóirat hasábjain.
„Dr. Magyary-Kossa Gyula, állatorvosi főiskolai tanár Budapesten 67699. számú és „Kézi kinematograf” című magyar szabadalmát eladni óhajtja, esetleg rá gyártási engedélyt ad.”
(Forrás: Honi Ipar, 1916. 17. 13. 22.)
Orbán Éva
