Történetek állatorvosokról, aranyköpések, bölcs mondások, karikatúrák
A ragadványnév annak idején évfolyamunk körében terjedt el. Sőt, talán ott is született. Dr. Csiszár Vilmost (1907–1972) neveztük így, az egyetemi hierarchia magas grádicsán lévő professzori kar egyik tagját. Vajon miért éppen őt illettük ezzel a ma meglehetősen könnyed, már-már Tovább …
Előadások alatt szerettem a jegyzeteim margójára felírni az előadók aranyköpéseit. Remélem, más is jókat mosolyog rajtuk. Íme egy válogatás a kórbonctan tanszék bőséges terméséből. Mottó: „A kórbonctan az én szívem csücske, rajta egy kis perivascularis zsírosodással.” Példák a mindennapi életből – Tovább …
A ragadványnév birtokosa dr. Nádor Károly (1922—2015). Az átlagosnál magasabb termetű, szemüveges, mindig választékosan öltözködő, pipázó szenvedélyéről ismert tanár. Annak idején ritkaságszámba menő, állítható tetős Mercédeszével járt. Elképzelhető, hogy a keresztneve angol megfelelőjéből (Charlie) kialakított ragadványneve korai elterjedésében tanszékvezető elődjétől Tovább …
Minden nemzedéknek megvan a maga speciális szókincse, szlengje, amit csak a beavatottak, az adott korosztályok tagjai ismernek. Ezek a szavak vagy kifejezések a nemzedékek létszámának csökkenése következtében lassan-lassan ködbe vesznek, eltűnnek. Mentsük meg őket, ne legyenek az enyészet áldozatai! Szószedetünkben, Tovább …
Egy szürreális, igaz történet Megértéséhez az előzmények rövid ismertetése nem nélkülözhető. Berta Sándor adjunktus hatvanöt éves, amikor 1990-ben a Rendelőintézetben több mint három évtizeden keresztül végzett gyógyító tevékenységét követően nyugállományba vonul. Családjával való kapcsolata ekkorra már gyakorlatilag megszakad, és Tovább …
Dr. Vetési Ferenc oktatói körökben elterjedt neve. Vetési Ferenc a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nemesbikk községben született 1935-ben. Az Állatorvostudományi Főiskola 1958-ban történt elvégzését követően rögtön a Kórbonctani Tanszékre került gyakornoknak. Végigjárta a ranglétra minden fokát, mígnem 1985-ben tanszékvezetői megbízást kapott. Elsődleges Tovább …
Dr. Haraszti Edének a Növénytan, illetve az Üzemszervezéstan előadójának ragadványneve az 1970-es, 1980-as években. Haraszti Ede 1918-ban született Sátoraljaújhelyen. Gazdász oklevelét a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskolán kapta kezébe. Ezután növénynemesítő gazdaságokban dolgozott. 1948-ban doktorált. Intézményünkbe 1952-ben került. Először a „Szocialista mezőgazdasági Tovább …
Dr. Szokolóczy Iván hallgatói körökben elterjedt ragadványneve az 1970-es, 1980-as években. Szokolóczy Iván 1932. január 12-én született Komáromban. Állatorvos-doktori diplomáját 1957-ben vette át. Pest megyében kezdett el dolgozni gyakorló állatorvosként. 1959-ben egyetemünk Sebészeti és Szemészeti Tanszékén helyezkedett el tanársegédként, majd Tovább …
Dr. Schwanner Jenő professzor ragadványnevének eredete a mellélkelt fényképet megszemlélve aligha szorul magyarázatra. Némileg nyersnek tűnik. De hát a diáknyelv már csak ilyen, esetenként eltekint a választékosságtól. Mindenesetre Cyrano de Bergerac gyakran idézett intelmét („Mondhatta volna szebben, kis lovag!”) megszívlelve, Tovább …
Sárika*, a legendásan aranyszívű könyvtáros, valamikor az ötvenes évek táján elhatározta, hogy az akkori rektori épület (ma könyvtár) környékét virágok ültetésével frissíti fel. A falak mentén szép, egyforma távolságban ki is ásta a megfelelő nagyságú gödröcskéket, majd kosárkájával a karján Tovább …