Érdekességek a hazai állatorvos-történelemből.
Akár újévi köszöntésre is alkalmas lenne az a képeslap, amely 1900 körül két szálloda között egy szépen gömbölyödő sertéscsaládot ábrázol. A furcsa párosítás teljesen helyénvaló, hiszen ezek a szállodák fogadták a Kőbányára érkező sertéskereskedőket – ahogy 1871-ben hirdették – a Tovább …
A meglehetősen elmosódott fénykép egyetemünk dolgozóiból verbuvált labdarúgócsapatot ábrázolja. Arra vonatkozólag, hogy mikor és milyen alkalomból készülhetett, a képen látható Kovács Ferenc visszaemlékezése (Kamarai Állatorvos 2004/4. 96. old.) szolgáltathat némi támpontot: „A főiskola dolgozóinak csapatában is rúgtam a labdát. A Tovább …
Az 1900-as évek elején több képeslap is készült az állatorvosi campus épületeiről és Azary Ákos szobráról, amelyeket előszeretettel küldtek a főiskola dolgozói és hallgatói az ismerőseiknek, annál is inkább, mert gyakran az ott lakók és gyermekeik is rákerültek a retusált, Tovább …
Akit évtizedek múltán is becenevén – Jimmy – emlegetnek, az nagyon személyes lenyomatot hagyott a szakmában. Augusztus 18-án lenne száz éves Takács János, a hazai élelmiszer-higiénia kiemelkedő képviselője. Édesapja hentes és mészáros volt Szentgotthárdon, és talán ez indította az állatorvosi Tovább …
Dr. Vetési Ferenc oktatói körökben elterjedt neve. Vetési Ferenc a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nemesbikk községben született 1935-ben. Az Állatorvostudományi Főiskola 1958-ban történt elvégzését követően rögtön a Kórbonctani Tanszékre került gyakornoknak. Végigjárta a ranglétra minden fokát, mígnem 1985-ben tanszékvezetői megbízást kapott. Elsődleges Tovább …
Dr. Haraszti Edének a Növénytan, illetve az Üzemszervezéstan előadójának ragadványneve az 1970-es, 1980-as években. Haraszti Ede 1918-ban született Sátoraljaújhelyen. Gazdász oklevelét a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskolán kapta kezébe. Ezután növénynemesítő gazdaságokban dolgozott. 1948-ban doktorált. Intézményünkbe 1952-ben került. Először a „Szocialista mezőgazdasági Tovább …
Dr. Szokolóczy Iván hallgatói körökben elterjedt ragadványneve az 1970-es, 1980-as években. Szokolóczy Iván 1932. január 12-én született Komáromban. Állatorvos-doktori diplomáját 1957-ben vette át. Pest megyében kezdett el dolgozni gyakorló állatorvosként. 1959-ben egyetemünk Sebészeti és Szemészeti Tanszékén helyezkedett el tanársegédként, majd Tovább …
Dr. Schwanner Jenő professzor ragadványnevének eredete a mellélkelt fényképet megszemlélve aligha szorul magyarázatra. Némileg nyersnek tűnik. De hát a diáknyelv már csak ilyen, esetenként eltekint a választékosságtól. Mindenesetre Cyrano de Bergerac gyakran idézett intelmét („Mondhatta volna szebben, kis lovag!”) megszívlelve, Tovább …
Komor gondolatok jártak Brunkala Román (1782–1821) fejében, ahogy a szállingózó hóesésben a Nemzeti Múzeum felől a állatgyógyintézetbe igyekezett, a Sár utca irányába. Esteledett, és tompán hallatszott a marhák bőgése a környékbeli istállókból. Arra gondolt, mennyivel szebb volt a Balatonnál, amikor Tovább …
Szalai Ferenc (állatgondozó, hivatalsegéd, altiszt, szertáros, klubgondnok) ragadványnevét hallva ne gondoljunk a szó régies, bibliai jelentésére: gonosztevő, bűnöző. Az idők folyamán sokat szelídült ez a megjelölés, és huncutkodó, pajkos gazfickóként is értendő. Idősebb állatorvos kollégáinknak nem kell bemutatni őt. Bizonyára Tovább …