Ami csak egy képről eszkünkbe juthat
„A kappan boldog önfeláldozással úszott aranyos levében.” – olvassuk Krúdy Gyula egyik Szindbád-történetében. Boldogságáról nem lehetünk meggyőződve, hisz a korántsem önkéntes áldozathozatal mindig része volt a kappanok baromfihoz mérten hosszú életének. Lehet, hogy már az ókorban is kasztráltak kakasokat, de Tovább …
A 19. század utolsó évtizedeitől amikor valaki komolyabb megbízatást kapott, rendszerint állami támogatással európai körútra ment, hogy megismerkedjen a szakterület élenjáró gyakorlatával. Az hazai állatorvostudomány nagyjai ekkortól eredményeiket általában egyszerre közölték a magyar és a külföldi szaklapokban. Sokan töltöttek be Tovább …
Komor gondolatok jártak Brunkala Román (1782–1821) fejében, ahogy a szállingózó hóesésben a Nemzeti Múzeum felől a állatgyógyintézetbe igyekezett, a Sár utca irányába. Esteledett, és tompán hallatszott a marhák bőgése a környékbeli istállókból. Arra gondolt, mennyivel szebb volt a Balatonnál, amikor Tovább …
A Middle East Technical University (Ankara, Törökország) által 2009 óta összeállított URAP (University Ranking by Academic Performance) egy bevallottan és erőteljesen a publikációs teljesítményre épülő rangsorolás, amely 3000 felsőoktatási intézmény adatait veszi figyelembe. Az értékelt adatok a készítők leírása szerint Tovább …
Népi megfigyelés volt, hogy a fejőnők szinte soha nem himlőhelyesek. A 18. századi Európában 40–60 millió ember halálát okozta a himlő, és tudományos körökben is megfogalmazódott, hogy a tehénhimlő védelmet nyújthat ellene. 1796-ban került sor Edward Jenner (1749–1823) kísérletére, amelyben Tovább …
A hideg nyalatra vagy fagyosra a mai szót – fagylalt – a 18. század vége óta használjuk. Korai története homályba vész. Bár a jégvermet használták, nem igazolt, hogy a kínaiak vagy Néró császár valóban élt e nyári nyalánksággal. Hippokratész javallta, Tovább …
Janus Dubravius először 1547-ben megjelent, a Halastavakról és a bennük nevelt halak természetéről szóló, tudós, és a vagyon gyarapítását segítő öt könyvében beszámol arról, hogy Mátyás király a tatai vár mellett létesített halastavába a Dunából „a delfinhez hasonló halakat, vizákat Tovább …
A paraziták közül a nagyobb férgeket és külső élősködőket – emberben vagy állatokban – mindig ismerték, és már az ókori Egyiptomban leírták a többnyire recepteket tartalmazó Ebers-papíruszban, i. e. 1550 körül. A régészek pedig megállapították, hogy egyes férgek petéi együtt konzerválódtak Tovább …
A húgykövesség soha nem kerülte el sem az embereket, sem az állatokat. Gyógyítására már a hippokratészi esküben is történik utalás: „Nem alkalmazok vágást még akkor sem, ha az illetők kőtől szenvednek is…” Mivel az orvosok hosszú ideig tartózkodtak a vágástól, Tovább …
1959 és 1990 között rektorként vagy rektorhelyettesként fontos szerepet játszott az Állatorvostudományi Egyetem életében, fejlődésében Kovács Ferenc, Várnagy László és B. Kovács András, akit a klubban egymás mellett látunk. 1975-ben a Magyar Állatorvosok Lapja hasábjain közös cikkben foglalták össze az Tovább …